Van kereskedelmi célú plakát, van együtteseket/eseményeket/szolgáltatásokat népszerűsítő plakát, van közérdekű és általános társadalmi célokat bemutató plakát, valamint létezik a nagy kedvenc: a politikai plakát, leánykori nevén választási plakát.
Létezik plakát kicsi-, közepes-, és nagy méretben, lehet vicces, szánalmas, ötletes, és olykor hazug, valótlanságot állító darab is.

De a politikai kampányok óriás plakátjai azért a kedvenceim, mert ezek egyesítik magukban mindezen jelzőket.

A választási időszak másik állandó kísérője a szórólap. Szórólap a postaládába, szórólap az utcán gyanútlanul sétáló ember kezébe, szórólap a metrón lévő tartóból szabadon elvehető módon (ott legalább én döntöm el, kérem-e), szórólap az újságokba húzva…

 A szórólap készítés és plakátnyomás jó biznisz, az biztos, akárcsak a terjesztésük. Lassan már azon gondolkozom, hogy a postaládámról leveszem a „szórólapot és reklámanyagot nem kérek!” feliratot, és kiírom helyette, hogy „szórólap készítés olcsón”. A mostani feliratot úgysem veszik figyelembe…

Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem elegem van ebből az áradatból, abból, hogy az utca vigyorgó hazugok fejeivel van borítva méterenként, éjjeli világítással ellátva. Meg abból, hogy naponta kapom a postaládámba a többi kéretlen cuccal együtt a francos választási szórólapokat.

Mostantól én terrorizálom majd a politikusokat: őszinteségre buzdító plakátokkal és szórólapokkal!